| Téma: Felelősségrevonás |
|
|
| mamácska |
|
Börtöninterjút adott az Átlátszó.hu-nak Portik Tamás, akit az ügyészség több leszámolásos gyilkosság megrendelésével vádol. A cikkben persze mindent tagad a maffiózó és igyekszik az elmúlt 20 év vele kapcsolatos történéseit elbagatellizálni. A képlet egyszerű: minden mögött a belügyminiszter, Pintér Sándor áll. Ez annyiban persze igaz, hogy a 2010-es kormányváltás – de leginkább egy prominens titkosszolga 2009-es halála – hozta el a “baloldali bűnöző” vesztét.
Hosszas hallgatás után hétfőn megszólalt Portik Tamás az Átlátszó.hu riporterének. Az Energol Rt. egykori vezetője az interjúban az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság tárgyalásain már pedzegetett “botrányokat” bontogatta ki az őt faggató riporternek. Az interjú lényege, hogy mindent Pintér irányít, sőt, a józsefvárosi piac egykori bérlője, Pápa Marianne, akit Portik a barátjának és üzlettársának tart. Ezt persze az üzletasszony egy korábbi közleményében cáfolta. A kettejük kapcsolata az úgynevezett belvárosi ingatlanbotrány körül vetődött fel. Ebben felbukkan aztán Habonytól kezdve Pintérig mindenki, aki valaha megfordult az V. kerületben, a leggyönyörűbb azonban az interjú azon része, amikor az interjúalany a Laborc-Portik találkozóról beszél. A Gyurcsány-kormány kémfőnökével folytatott 2008-as találkozásokat Portik azzal bagatellizálja el, hogy ott semmiben nem állapodtak meg, sőt, valójában az egész Pintér Sándor csapdája volt (!), amibe ő naivan belesétált, a kezét pedig Pintér “embere”, Vajtó Lajos fogta. Mintha ezeken a találkozókon nem hangzott volna el, hogy Portik pénzt vitt baloldali politikusnak, és az ominózus felajánlkozás: “Én mindenben, mindenben, amit önök mondanak, én bármit, százötven százalékig elhatároztam, régóta ez (van- PS) a lelkemben, meg a szívem… Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg.” Aztán ott van az a mondat, amit a “véres szájú, meggyőződéses baloldali bűnöző” (copywrite by Vajtó Lajos) mondott a találkozó közös céljaként: “Nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük meg a Gyurcsány miniszterelnök urat a székében, vagy magában legalább az MSZP-t.” A cikkírót persze mindezek nem zavarják, inkább igyekszik bizonyítani, hogy Vajtónak valóban köze lehet Pintérhez, méghozzá azért, mert néhány rendezvényen együtt mutatkoztak, sőt, 2009-ben Pintér korábbi cégét bízta meg Vajtó a magyar sztártelivér, Overdose őrzésével. Az tény, hogy Vajtó a Laborc-Portik találkozón igencsak fényezte a jelenlegi belügyminisztert, aki szerinte remek szakember, jó férj és a “legnagyobb titkok tudója.” Ezeket a megállapításokat azonban Laborc Sándor sem vitatta, sőt egyetértett Vajtóval, mégsem tűnik úgy, hogy az egykori kémfőnök is Pintér “embere” lenne.
TŐKÉT GYŰJTÖTT AZ ENERGOLNAK
Az interjúban Portik az Energol Rt-ről is beszélt, amelynek állítása szerint csupán a marketing igazgatója volt, így az üzletekre nem látott rá (!), csupán tőkét gyűjtött a tevékenységhez. Az olajozáshoz pedig a parlament 1993-as elhíresült törvénye adta a lehetőséget. Ebben a törvényhozó egy joghézagot hagyott, amely lehetővé tette, hogy az olajbűnözők milliárdokat keressenek. Portik azt állította tehát, hogy a hatóságok együttműködésével olajoztak, amely évi 20-25 milliárd forintos forgalmat jelentett 1994-től. Az Energol ennek 20-30 százalékát tehette zsebre. “Hol a pénz maga szerint?”- kérdezte Portik a riportertől, majd megjegyzi: “Golyófogónak hívtam magunkat: mi ülünk ha baj van, ha még nagyobb, akkor minket lőnek szitává.” Arra viszont már nem reagált érdemben, mit keresett az Energol Rt-ben legalább három titkosszolga, sőt állítja, a társaság nem volt titkosszolgálati fedőcég, nyilván az is véletlen, hogy az rt. legnagyobb ügyfele, az ETL Rt. szocialista kötődésű cég volt. Így arra a kérdésre, hogy hol a pénz, könnyen válaszolni lehet.
PAJZSOLT OLAJOSOK
A PestiSrácok.hu írta meg elsőként, hogy a Portik-ügy nem kifejezetten a leszámolások felderítéseként indult 2011-ben, hanem a nyomozó hatóság arra volt kíváncsi, Portik Tamásnak milyen titkosszolgálati kapcsolódásai voltak, amelynek a segítségével évtizedeken keresztül minden felelősségre vonást megúszhatott és bujkálása után úgy megerősödhetett, hogy félő volt: újra kezdődnek a 90-es évek leszámolássorozatai. Úgy tudjuk, kihallgatták az Energolhoz köthető titkosszolgákat, de azok nem akarták elárulni, miként szervezték be a bűnözőket a céghez. Annyit lehetett tudni, hogy a szálakat Stefán Géza vezérezredes, a Katonai Biztonsági Szolgálat 2009-ben elhunyt vezetője mozgatta annak idején. A legendás katonai elhárító haláláig pajzsolta az olajosokat, hiszen óriási hasznot hajtottak, de kinek is? Az Energol Rt-t 1994-ben alapították, akkor amikor a Fidesz törpepártként alig 8 százalékkal jutott be a parlamentbe. Tehát amikor Portik arra utal, hogy a hatalomnak ment az illegális olajozásból származó bevétel nagy része, mindenkinek a fantáziájára bízható, mely pártokra gondolt. Az Energol Rt. esete egyébként tökéletesen megegyezik az Együtt-Egymásért alapítvány sztorijával: mind a kettő titkosszolgálati módszerekkel elkövetett szocialista pártfinanszírozás, azzal a különbséggel, hogy az alapítvány esetében még a látszatra sem ügyeltek a titkosszolgálati elkövetők. Innentől kezdve pedig érthető, hogy Portik miért nyilatkozott úgy a Laborc-Portik találkozón, hogy amikor a szocialisták vannak hatalmon, akkor neki jó volt: „olaj, cigaretta, minden volt”.
www.pestisracok.hu |
|
| mamácska |
|
Másodfokon két év letöltendő börtönbüntetést kapott a Pécsi Temetkezési Kft. volt igazgatója, akit üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás miatt marasztaltak el.
A vádlott egyebek között 630 olyan koporsót vásárolt, amelyeket rossz minősége miatt nem lehetett használni. A táblabíróság az első fokon kiszabott két év tíz hónap börtönt enyhítette, de mivel a minősítést is megváltoztatta és egyes vádpontokban felmentette a volt igazgatót, ezért az ítélet nem jogerős.
www.hirtv.hu |
|
| mamácska |
|
Felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés és hamis magánokirat-felhasználás miatt első fokon hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság Benedek Fülöpöt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egykori szocialista államtitkárát.
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!
Benedek Fülöp két társa hasonlóan pénzbírságot kapott. Amennyiben Benedek Fülöp nem fizet, akkor büntetését fogházra váltják át. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkárárát és két társát azzal vádolták, hogy fiktív tanácsadói szerződéseket kötöttek egy faiskolával és egy másik céggel. Ezekkel a megállapodásokkal fizették ki a Szilvásy György volt titokminiszter tanyájára szállított gesztenyefákat, illetve a Benedek Fülöp szülőfalujában elültetett fák vételárát. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélete nem jogerős, az ügyész, valamint a védő is három nap gondolkodási időt kért.
Bűnösnek találták a volt szocialista államtitkárt
„Benedek Fülöp elsőrendű vádlott bűnös háromrendbeli, felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében a Btk. 376. paragrafus 1. bekezdése és a 3. bekezdés A pontja szerint – ebből egy eset kísérlet –, és kétrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében mint felbujtó” – mondta Bátor Emese, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája.
www.hirtv.hu |
|
| mamácska |
|
Jogerősen megemelt késedelmi kötbér fizetésére kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a sukorói befektetőket. Ronald S. Lauder üzletember kezesként felel.
sukoro
Bűntetőper a Szolnoki Törvényszéken
Másodfokú részítéletet hozott csütörtökön kihirdetett határozatával a Fővárosi Ítélőtábla a magyar állam által a sukorói befektetők, így a KC Bidding Kft., illetve Ronald S. Lauder ellen indított kártérítési perben, melyet a kaszinókoncesszió ügyében indítottak. Megírtuk, tavaly júliusban a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma nyolcvannyolcmillió forint késedelmi kötbér, illetve annak kamatai megfizetésére kötelezte az alpereseket. A táblabíróság ezt az összeget mintegy százharmincegy millió forintra emelte. Az állam azért perelte a King’s City egykori beruházóit, mert nem teljesítették a beszámolási kötelezettséget.
Az ítélőtábla megerősítette: a KC Bidding szerződést szegett, a Bajnai-kormány idején kötött koncessziós megállapodás csaknem egyéves ideje alatt többször is tájékoztatnia kellett volna az államot a beruházás aktuális állásáról, ám ezt nem tette meg. A törvényszékkel ellentétben ugyanakkor az ítélőtábla szerint Laudert készfizető kezesség terheli a megállapított kötelezettségek tekintetében. Vagyis, ha a kifejezetten a sukorói projekt megvalósításáért létrehozott, ciprusi kötődésű kft. nem tudja kifizetni a joghatóság által megállapított összeget, az üzletember személyes vagyonával felel ezért.
Csütörtökön ingatlanforgalmi szakértő tanúkénti meghallgatásával folytatódott a sukorói projekthez kapcsolódó telekcsere büntetőpere a Szolnoki Törvényszéken, az ügyészség szerint az ügylettel 1,3 milliárd forintos kár érte volna az államot. Tátrai Miklós elsőrendű vádlott, a nemzeti vagyonkezelő volt vezetője arról beszélt, rosszul állapították meg a sukorói ingatlan értékét, nem vették figyelembe a helyi építési szabályzatot azok a szakértők, akiket a vádhatóság kért fel szakvélemény készítésére a nyomozati szakban.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/17809/Sukorougy_fizetesre_koteleztek_Laudereket#s ... |
|
| mamácska |
|
Az Index úgy tudja, hogy Szepessy 2013-ban és 2014 elején – közvetítők útján – 600-650 ukrán állanmpolgárt húzott le kisebb nagyobb összegekre (összesen 200-250 millió forintra) az ígérve, hogy segít nekik magyar állampolgárságot szerezni. Az ígéretből nem lett semmi, Szepessyt pedig egy idő után senki sem tudta elérni.
Az egykor Monok polgármestereként működő Szepessyt végül egy magánnyomozó buktatta le, akit az elégedetlen ukrán ügyfelek fogadtaik fel. Néhány csalódott ügyfél ekkor a magyar rendőrséghez fordult, így került át Szepessy ügye a Központi Nyomozó Főügyészséghez.
Szepessy volt már miniszterelnök-jelölt is, most éppen a veszprémi időközi országgyűlési választáson indul az Összefogás Párt színeiben. Számtalan szürkezónás politikai ügye van, a bajai szavazás széttrollkodásától a vasárnapi nyitvatartásról szóló népszavazás akadályozásáig.
Szepessy Zsolt az Összefogás Párt veszprémi jelöltje.... |
|
| mamácska |
|
A Fővárosi Ítélőtábla 2015. január 30-án hozott jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatva 200 ezer forint és kamatai összegű kártérítést ítélt meg a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt Bognár Tibornak, az 56-os sortűz egyik túlélőjének.
A jogsértettet több mint 8 éve, 2006. október 23-án délelőtt a budapesti Nádor utcában a Kossuth térre megemlékezni igyekvő honfitársaival együtt Gyurcsány rendőrsége közel egy órán át körbezárta, lökdöste, majd a tömeggel együtt a gyülekezés békés jellege ellenére erőszakkal feloszlatta, és ezáltal megakadályozta részvételét az 1956-os szabadságharcra történő megemlékezésen. Egyező mértékű kártérítést kapott egyik pertársa is. Ezzel a Nádor utcai oszlatás miatti jogerősen nyert kártérítési perek száma kettőre emelkedett.
A gyurcsányi rendőrterror részeként végrehajtott akciót a Kúria 2011-ben felülvizsgálati ítéletével jogellenesnek nyilvánította. Ennek ellenére a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletével a keresetet teljes körűen elutasította, mondván, a rendőrség nem követett el jogsértést. Ez nem egyedi eset, nemrég idén januárban egy másik tüntető, illetve Papp Lajos sebészprofesszor pereiben sem ítéltek meg elsőfokon kártérítést. Ebben a perben is a körömszakadtukig védték a rendőri szervek a nyilvánvalóan jogellenes "intézkedést", és mentegették Gergényi és társai rendőrterrorjának végrehajtóit, a fellebbezési tárgyaláson a rendőrség képviselői már nem jelentek meg. Különös egybeesés, hogy három nappal ezen bírósági döntés előtt a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elnöke, Gőbl György feljelentése alapján Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. január 27-én hozott jogerős ítéletében Bácsik Sándor rendőr őrnagyot, a Nádor utcai oszlatás parancsnokát hamis tanúzás bűntette miatt 111 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Emlékezetes, hogy azt vallotta az elítélt rendőr korábban, hogy a tüntetők békétlenek voltak, kordont ráztak, ezért kellett oszlatni. A rendőrségtől kiharcolt felvételek ezt cáfolták. Köszönet ezért az igazságtétel iránt elkötelezett jogsértetteknek. A mostani jogerős ítélet világos utat mutat: a 2006. október 23-án hajnalban a Kossuth téren és délelőtt a Nádor utcában rendőri oszlatás és körbezárás elszenvedőinek kártérítés jár, hasonlóan a 2009. július 4-i jogellenes oszlatás jogsértettjeihez. A 2002-2010 közötti jogsértések időszakából több száz jogsértetti kárigény még mindig rendezetlen, egy részük 2006 október 23-i eredetű: a hajnali Kossuth téri és a délelőtti Nádor utcai jogellenes oszlatások áldozataié. Más részük pedig a Bajtársiasság napján, 2009. július 4-én jogellenesen meghurcolt gárdistáké, hazafiaké. Utóbbiak közül közel több mint százan perelnek jóvátételért. Még mindig nem késő tisztességes egyezséget ajánlani a jogsértetteknek. Ezt kívánná a jog és a tisztesség! Ennek hiányában végigvisszük az eljárásokat.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
|
|
| mamácska |
|
Vádat emelt az ügyészség garázdaság miatt Dopeman ellen, amiért egy 2013-as őszi kormányellenes tüntetésen a korábban ledöntött, Orbán Viktort formázó hungarocellszobor fejét rugdosta, majd a színpadon mutogatta.
A rapper Facebook-oldalán írt arról, hogy megkapta az ügyészség erről szóló levelét, és hozzáteszi, a korábban nemzeti jelkép megsértése miatt indult ügyet viszont ejtették ellene. Pityinger Lászlót a nyomozók a tüntetésen előadott trágár himnuszátdolgozása miatt hallgatták ki gyanúsítottként. Dopeman egyébként rendszeresen fellépett kormányellenes tüntetéseken.
www.hirtv.hu |
|
| mamácska |
|
Völgyesi: Gyurcsány már ma a bíróság elé kerülhet
Forrás: M1/Ma Reggel | 2015. 01. 19. 11:31:00
Ám ez a per nem alkalmas arra, hogy megtudjuk, "kicsoda akaratának megfelelően" zajlottak le a 2006. őszi események - jelentette ki a Ma reggelben a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája, akit egyébként máig nem kért fel senki tanúskodni, bár a Civil Jogász Bizottság alapító társelnöke volt, később pedig 18 hónapig irányította a tényfeltáró bizottság munkáját, vagyis hatalmas szerepe volt a Balsai-jelentés elkészülésében is.
Szerdán folytatódik a 2006-os rendőri túlkapásokat vizsgáló bírósági tárgyalás. A per 15 vádpontja a rendőri vezetői felelősséget vizsgálja például a gumilövedékek, könnygázgránátok használatában, illetve azt, hogy a súlyos sérülések után miért nem vizsgálták az említett eszközök használatának indokoltságát és arányosságát. Az összecsapásokban több tucat ember sérült meg, és a rendőrség utólag százmilliós kártérítést volt kénytelen kifizetni. A tárgyaláson rövidesen meghallgathatják Gyurcsány Ferencet is.
Ez a per teljesen alkalmatlan arra, hogy megtudjuk, a nyilvánosságra került történések "kicsoda akaratának megfelelően" zajlottak le – jelentette ki Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája a hétfői Ma reggelben. A rendőr mindig parancsra cselekszik, így történt ez 2006 őszén is, 2007. március 15-én és napjainkban is – hangoztatta a szakember –, ha pedig ez igaz, annak okát kell keresnünk, hogy akkor a rendőrség miért úgy lépett fel. Ezt a rejtvényt azonban csak akkor lehetne megfejteni, ha a nyomozó hatóságot, a vádemelő ügyészséget és a katonai tanácsot érdekelnék a Gulyás Gergely vezette parlamenti albizottság meghallgatásán elhangzott információk - tette hozzá.
Bene László országos rendőr főkapitányt például rendkívüli mód sértette, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a feje fölött instruálta Gergényi Péter budapesti főkapitányt – emlékezett vissza Völgyesi. Bene elmondásából az is kiderül, hogy amikor ezt kifogásolta, a kormányfő válaszút elé állította: vagy tudomásul veszi, ami történik, vagy veszi a kalapját. A rendőri vezető az utóbbit választotta, de a lemondást Gyurcsány Ferenc nem fogadta el, megtiltotta viszont neki, hogy bárki ellen is belső fegyelmi vizsgálatot indítson.
Ez tehát a magyarázat arra, hogy sem az ORFK, sem a Rebisz keretein belül nem folyt ilyen vizsgálat, és az ügyészségnek a bűnügyben folytatott nyomozásában sem – jelentette ki a nyugalmazott tanácsvezető bíró, akit egyébként máig nem kért fel senki tanúskodni, bár a Civil Jogász Bizottság alapító társelnöke volt, később 18 hónapig irányította a tényfeltáró bizottság munkáját, vagyis hatalmas szerepe volt a Balsai-jelentés elkészülésében is. A bíró egyébként úgy tudja, Gyurcsány Ferenc tanúkénti meghallgatására akár már ma sor kerülhet. |
|
| mamácska |
|
A szocialista Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége alatt gyanús körülmények között szereztek be katonai rádiókat Magyarországon attól a norvég, állami résztulajdonú Kongsberg hadiipari konszerntől, amely most súlyos korrupciós ügybe keveredett.
Egy romániai üzlet miatt került megvesztegetés gyanújába a norvég állam résztulajdonában lévő Kongsberg hadiipari konszern a napokban. Úgy tudjuk, hogy a cég ellen a román és a norvég rendőrség is nyomoz.
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy Magyarországon 2003-ban a szocialista Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter személyes döntése nyomán, egy 2002-es pályázat alapján szerződtek a Kongsberggel katonai rádiók beszerzésére, az ügylet azonban sokáig elhúzódott és pereskedéssel zárult, mert az eszközök egy része használhatatlan volt. A beszerzést már a kezdetekkor perelték a vesztes cégek, a francia Thales és a Siemens. Mint később kiderült, a konkurensek kritikája nem volt teljesen alaptalan, hiszen a magyar szakértők már az első, norvégiai katonai bevizsgáláskor rögzítették, hogy a kézirádiók nem felelnek meg egyes paramétereknek, és emiatt nem kérik a szállítást, de a norvégok mégis elküldték az első szállítmányt. A Kongsberg elismerte, hogy a kézirádiókon szoftvermódosítást kell elvégeznie, így ezeket visszaszállították Norvégiába.
A szerződés 9312 darab katonai rádióról szólt, amelyeket 2013-ig kellett volna leszállítania a Kongsbergnek, a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) pedig 36 milliárd forintot kellett volna ezért fizetnie. Azért csak kellett volna, mert később a szocialista Szekeres Imre honvédelmi minisztersége idején a felére módosították a beszerzés mértékét a sorozatos műszaki és jogi problémák miatt, illetve azért, mert kiderült, hogy valójában nincs is szüksége a honvédségnek ennyi új rádióra.
A szállítások első darabjai 2004-ben érkeztek Magyarországra, de ezt szoftverhibára hivatkozva viszsza kellett utasítania a HM-nek, így az eszközöket Székesfehérváron, egy polgári telephelyen, a Videoton gyár területén őrizték. A norvégok válaszul azzal fenyegetőztek, hogy ha a HM kockára teszi a NATO rejtjeleit, lejáratódik mint szövetséges, ezért meggondolás tárgyává teszik, hogy a 36 milliárd forintos tender 180 millió eurós ellentételezését egyáltalán véghezvigyék-e Magyarországon. Azt állították, hogy a közbeszerzési tenderen vesztes francia cég, a Thales lobbizni kezdet a HM-nél, hogy a norvég társaság azonnal fordítsa vissza a szállítmányt Németországból.
Később a Kongsberg ideiglenes engedélyt kapott a magyar rejtjelfelügyelettől a rádiókra. Ezek azonban még mindig őrzött polgári raktárakban voltak addig, amíg megkaphatták a hatóságtól a végleges engedélyt. Eközben kiderült, több esetben a mobiltelefonjaikon kommunikálnak a katonák a mindennapos gyakorlataikon, mert korszerű rádiók hiányában egyes alakulatoknál szinte teljesen ellehetetlenült a tábori hírszolgáltatás. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a Kongsberggel kötött megegyezés alapján közösen kellett volna bevizsgálni a készülékeket, mielőtt újra engedélyt kérnek rájuk az Országos Rejtjelfelügyelettől. A cég azonban azt a módszert választotta, hogy olyan anyagi igényeket nyújtott be a szaktárcának a bevizsgálás költségeiről, amit már nem tudtak elfogadni. A beszerzési megállapodás aláírása után évekkel is csak 455 rádió csapatpróbáit tudták elvégezni, és összesen 789 hordozható járműfedélzeti és kézi rádiót sikerült vásárolnia a szaktárcának több mint hárommilliárd forintért.
Aztán elérkezett a 2006-os választás, az új Gyurcsány-kormányban pedig a honvédelmi tárcát a szocialista Szekeres Imre vette át, aki felülvizsgáltatta a beszerzést. Ehhez persze megfogalmazták egy hivatalos indokot is. A felülvizsgálat során úgy döntöttek, hogy az előrelátható igények kielégítésére a tervezett mennyiségnek kevesebb mint a fele is elegendő. Juhász minisztersége idején tehát valamilyen megfontolásból túltervezték a beszerzés mértékét, a beszerzési hivatal átalakításával azonban fény derült a turpisságra. Katonai körökben azóta is azt gyanítják, hogy a rádiók nagy részéről azért kellett lemondania a honvédségnek, mert azokat a hibáik miatt nem kívánták használni a NATO-val folytatott kapcsolattartásra a katonák.
Az új megállapodás már csak alig több mint négyezer rádió beszerzéséről szólt, összesen 16 milliárd forintért 2013-ig. A szerződésben viszont kikötötték, hogy a norvégokat kárpótolni kell az árbevétel-kiesésükért, hogy ne követeljenek több tíz milliárdos kártérítést. A HM ugyanakkor arról kezdett el tárgyalni, hogy a fennmaradó összeg (mintegy 19 milliárd forint) fejében a Kongsberg 2013 után újabb fejlesztéseket hajtson végre a honvédségnél. Ezt a kompenzációs megállapodást azonban nem sikerült megkötni 2009 végéig, ezért a Kongsberg - élve a szerződésmódosításban biztosított lehetőségével - választottbírósághoz fordult. Az első tárgyalást 2010. augusztus 10-én tartották, de ezen nem született döntés. Mivel a tárgyalások nem nyilvánosak, nem lehetett megtudni, hogy a Kongsbergnek pontosan milyen kártérítési, illetve kompenzációs igényei vannak az elmaradt szállítások után, illetve miről kíván megállapodni a céggel a minisztérium.
Az ügy szóba került később a 2010-es kormányváltás után, Orbán Viktor norvégiai tárgyalásain is, és sikerült kimozdítani a tárgyalásokat a holtpontról. A céggel új megállapodás született, amely alapján csak a honvédség igényeinek megfelelő számú berendezést vesszük meg, a program határidejét pedig az eredeti 2013-ról 2018-ra tolták ki, ami változatlan ár mellett kedvezőbb költségvetési tehertételt jelent.
Magyar Nemzet |
|
|
| mamácska |
|
A 2006 őszi rendőrterror idején meghurcolt egyetemi tanárember ügyében a Fővárosi Ítélőtábla 2014. december 12-én hozott jogerős ítéletével részben megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék idei áprilisi elsőfokú ítéletét és - jogsértés megállapítása, illetve elégtételre kötelezés mellett - kétmillió forint nem vagyoni kártérítésre és annak a károkozás napjától (2006. október 26.) járó kamatának megfizetésére kötelezte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, a szerveket terhelő perköltség csökkentése mellett.
2006. október 26-án a vidéki értelmiségi észlelte, hogy a Gergényi által jogellenesen "műveleti területté " nyilvánított Kossuth tér környékén posztoló rendőröknek, hogy - véres őszi napokhoz hasonlóan - nincs rajtuk azonosító jelvény, mire a rend éber őrei lerohanták, földre teperték, megbilincselték, kezét maradandó sérülést okozva megtekergették, majd öt órai időtartamra előállították. Rendzavarás miatt szabálysértési eljárást indítottak, amelyben azonban felmentették a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt sértettet. A kormányváltás után a peren kívüli megegyezéstől elzárkózott a rendőrség, mondván az ügy nem tartozik a 2006 őszi jóvátételt elrendelő határozat körébe.
A per során a rendőri szervek körömszakadtukig védték a nyilvánvalóan jogellenes "intézkedést" és azzal mentegették Gergényi és társai rendőrterrorjának végrehajtóit, hogy a károsult civil a "műveleti területen" nem tett eleget a rendzavarás megszüntetésére vonatkozó felszólításnak, és számolni kellett azzal, hogy ha ilyen helyre téved, akkor így jár.
Ezzel jogerősen pont került egy, már több mint 8 éve, még a Gyurcsány érában elkövetett rendőri jogsértés miatti kártérítési ügy végére. Még mindig vannak azonban rendezetlen - 2002-2010 közötti jogsértések időszakából származó - igények.
A több száz rendezetlen kártérítési igény egy része 2006 október 23-i eredetű (Kossuth téri és Nádor utcai jogellenes oszlatások áldozatai), más részük pedig a Bajtársiasság napi, 2009. július 4-én jogellenesen meghurcolt gárdistáké, hazafiaké.
Utóbbiak közül közel százan pert indítottak, amelyben az első tárgyalásra nemrég került sor, folytatás jövő márciusban.
Dukán Dániel 2006 szeptemberi jogsértett pótmagánvádlóként még mindig küzd az őt bántalmazó rendőrök felelősségre vonásáért, kárügyét szintén perre kellett vinni, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságára.
Értük is folyik a nemzeti jogvédő küzdelem, amely előbb-utóbb sikerre vezet szakmai meggyőződésem szerint.
Még mindig nem késő tisztességes egyezséget ajánlani a jogsértetteknek. Ezt kívánná a jog és a tisztesség!
Ennek hiányában végig visszük az eljárásokat.
Budapest, 2014. december 17.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz,hu) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu |
|
| panda |
|
"... A Központi Nyomozó Főügyészség Magyarország moszkvai kereskedelmi képviseletének eladása kapcsán emelt vádat hét ember ellen.
A vád szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést, a vételár 23,7 millió dollár volt. Az ügyészség szerint azonban az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan egy 2008-as értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.
Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.
A tervek szerint jövő héten Horváthné Fekszi Márta meghallgatásával folytatódik a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatos büntetőper. Várhatóan a jövő év első felében hoz elsőfokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszék. " |
|
|
|
| Békáscity |
|
|
„Meg fogtok dögleni, magyarok! Üsd a parasztot, büdös magyar!” Ezt üvöltötte két cigányasszony miközben férjeik megvertek két magyar kertészt, akik közül az egyik el is ájult a bántalmazás következtében. Most a két cigányasszony felbujtóként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, valamint felbujtóként elkövetett súlyos testi sértés miatt 3 és fél év börtönbüntetést kapott. Az elítéltek azért verették meg a két közterületen dolgozó magyar kertészt, mert zavarta őket a hangos fűnyírás. A bíróság kimondta: a sértetteket a támadóik a magyar nemzethez tartozásuk miatt verték meg. Bővebben az ügyről az Echo Tv Bírósági történetek című műsorának legutóbbi adásában: http://www.echotv.hu/birosagi-tortenetek-2014-11-05-birosagi-tortenetek-2-resz |
|
|
| mamácska |
|
Folytatódik a nyomozás a 4-es metró körüli vesztegetések gyanúja miatt
Tovább folytatódik a nyomozás a több mint hét hónapja átadott 4-es metró beruházásánál hivatali vesztegetés gyanújával indított büntetőeljárásban - írja a Magyar Nemzet szerdai száma Bagoly Bettinára, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjére hivatkozva.
A lap emlékeztet, a 452 milliárd forintos fejlesztés tanácsadói szerződései miatt négy éve az Állami Számvevőszék, az Alstom-szerelvények beszerzésével kapcsolatban pedig a Fidesz tett feljelentést.
Az újság beszámol arról is, a fővárost terhelő Rác fürdő és hotel több mint 8 milliárdos beruházásához nyújtott 9 milliárdos MFB-hitellel összefüggő nyomozást december 30-ig hosszabbították meg. A gyógyfürdők beléptetőrendszerének ügyében vasárnap lejáró nyomozási határidő meghosszabbítását pedig már kezdeményezte a Fővárosi Főügyészség.
MTI |
|
| mamácska |
|
A gój motorosokat Brüsszelben "fogadásból" vendégül látó szocialista politikus felajánlotta lemondását, azt az EP-delegáció tagjai elfogadták, és Ujhelyi Istvánt választották meg.
Új vezetőt választottak az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) közös európai parlamenti (EP-) delegációjának élére, miután Szanyi Tibor, eddigi MSZP-s delegációvezető felajánlotta lemondását és azt a delegáció tagjai elfogadták. Erről az MSZP-DK európai parlamenti delegációja szerda késő este tájékoztatta az MTI-t, miután ülést tartott. A közlemény szerint a közös delegáció vezetőjévé a szintén szocialista Ujhelyi Istvánt választották meg. Az új vezető megbízatása a pártok közötti korábbi megállapodás értelmében a parlamenti ciklus feléig szól. A két szocialista politikuson kívül a delegáció tagja még két DK-s képviselő is: Molnár Csaba és Niedermüller Péter.
A történtek előzménye, hogy Szanyi Tibor Brüsszelben látta vendégül a gój motorosokat, mert elbukott egy, az áprilisi parlamenti választásokkal kapcsolatos fogadást. Az MSZP országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsa szerda délelőtt figyelmeztetésben részesítette Szanyi Tibort a gój motorosok brüsszeli meghívása miatt. Jelezték ugyanakkor: Szanyi Tibor nem sértette meg szándékosan a pártalapszabályt, ezért fegyelmi vétséget nem követett el. Ezután az MSZP országos elnöksége arra kötelezte Szanyi Tibort, hogy fizesse vissza a motorosok utaztatására elköltött teljes összeget.
Szanyi Tibor szerdán megkövette mindazokat, akik "érzékenységéhez óvatlanul" közelített. Sajtónyilatkozatában a DK múlt heti kezdeményezéséről, hogy váltsák le az MSZP-DK EP-delegációjának éléről, azt közölte, "teljességgel nyitott" bármilyen újratárgyalásra, de szerinte ez csak úgy lehetséges, ha ki-ki visszaadja az ő vezetésével szerzett tisztségeit.
Az Index szeptember végén számolt be a motorosok utazásáról. Ezután Szanyi Tibor szeptember 30-án az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, nem lát kivetnivalót abban, hogy meghívta Brüsszelbe, majd uniós képviselői költségkeretéből vendégül látta a Gój Motorosok Egyesület néhány tagját. Szanyi Tibor elmondta, hogy bár valóban elvesztett egy fogadást a motorosok elnökével szemben, a meghívás civilként és családoknak szólt. A csoport 12 fős volt.
|
|
|
| mamácska |
|
Október 8-án, szerdán megkezdődik az egykori moszkvai magyar Kereskedelmi Kirendeltség (Kerki) épületének eladása miatt indított büntetőper a Budapest Környéki törvényszéken – erősítette meg a Magyar Hírlap korábbi információját Koszta János, a bíróság szóvivője.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított eljárásnak hét vádlottja van: Székely Árpád volt moszkvai nagykövet, Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium egykori közigazgatási államtitkára, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Morvai Attila, az MNV egykori jogi és vagyonhasznosítási igazgatója, Bodnár Terézia, az MNV volt ingatlan vagyonért felelős igazgatóhelyettese és Solymosi Ilona, az MNV volt vagyonhasznosítási jogi menedzsere.
moszkvaiA moszkvai kereskedelmi képviselet épülete (Fotó: MTI/EPA/Szergej Csirikov) Ismert, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején történtek miatt indított büntetőpert a Budapest Környéki Törvényszék tavaly májusban felfüggesztette, mondván, olyan lényeges bizonyítékok beszerzésére volt még szükség, amelyek nélkül nem lehetett volna érdemben elbírálni az ügyet. Ezek a dokumentumok az Oroszországnak benyújtott jogsegélykérelemmel megérkeztek, a procedúra lezárásáig viszont nem lehetett újabb tárgyalást kitűzni a büntetőperben.
Az orosz főváros kiemelt központi részén található Kerki egykori épülete a Kreml közelében található, a vád szerint az ingatlan eladását Székely Árpád hozta tető alá, az áron aluli értékesítés miatt keletkezett vagyoni hátrány mértékéről több becslés is született, ezek között van olyan, amely szerint a magyar államot csaknem tizennyolcmillárd forintos kár érte. Nem tisztázott még, hogy a volt moszkvai nagykövet kinek az utasítására járt el, annyi bizonyos, hogy a Gyurcsány-kormány 2005-ben döntött a Kerki eladásáról, mivel a kabinet megítélése szerint a komplexum fennartása drága volt, és nem is volt indokolt a fenntartása.
A 2008-ban eladott épület vevője egy luxemburgi hátterő, Diamond Air nevű cég volt, amely Viktor Vekszelberg orosz oligarcha érdekeltségébe tartozott. A Kerki egy évvel későbbi, újbóli értékesítése Oroszországban is büntetőeljárás tárgya lett, mivel azt a Magyarországnak kifizetett vételár hétszereséért vásárolta meg az egyik orosz minisztérium.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/6489/Ismet_birosagon_a_moszkvai_ingatlanugy#sthas ... |
|
| Cirus |
|
|
Inkább tűosztogató programnak kellene nevezni.. nem cserélték, hanem csak úgy odaadták a tűt. |
|
| mamácska |
|
Bár korábban tagadta az ombudsman, hogy hivatala egyeztetett a TASZ-szal a tűcsereprogramról szóló jelentésről, most olyan iratok jelentek meg, amelyek igazolják, hogy leveleztek a dokumentum megjelentetéséről.
Az Ombudsmani Hivatal beleegyezésével hozta nyilvánosságra azokat a dokumentumokat az Index, amelyek a Magyar Nemzet korábbi állításait támasztják alá. Korábban tagadta Székely László ombudsman, hogy hivatala egyeztetett volna a TASZ programvezetőjével. De a most közölt részletek a lapot igazolják. A levelezés alapján a TASZ programvezetője valóban azt kérte a Hivatal Főosztályvezetőjétől, hogy a nyaralására tekintettel más időpontban hozzák nyilvánosságra a józsefvárosi tűcsereprogramról készült jelentést. A Magyar Nemzet kereste Székely Lászlót, aki csak azután nyilatkozik, hogy a jövő héten meghallgatja az Országgyűlés igazságügyi bizottsága. |
|
| mamácska |
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felfüggesztette az Ökotárs és a Demnet adószámát, így a Norvég Alap pályázatait kezelő konzorcium tagjai közül már csak az Autonómia Alapítványnak van érvényes adószáma - írta a Népszabadság.
A lap emlékeztet arra, hogy a múlt héten a Kárpátok Alapítvány adószámát függesztette fel a NAV a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kezdeményezésére. A vád az volt, hogy nem működtek együtt a hivatallal.
Szerző: MTI |
|
| mamácska |
|
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kiterjesztette a Norvég Alappal kapcsolatos vizsgálatot az Ökotárs Alapítvány által a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében kapott, illetve egyéb költségvetési forrásból származó támogatásainak ellenőrzésére is - közölte a Kehi.Az Ökotárs Alapítvány 2008 óta vesz részt a Norvég Alap forrásainak szétosztásában, 2008 és 2013 között 2,5 milliárd forint "közpénz" sorsáról döntött. Ezt persze véletlenül sem a szélsőjobb kapta, hanem a sok mocskos liberális.
Az alapítvány nyilvánosan közzétett beszámolói alapján megállapítható, hogy ugyanebben az időszakban a saját működésére közel 180 millió forint közpénzt költött úgy, hogy átlagosan mindössze 6 munkatársat foglalkoztatott, és eközben 111 millió forint nyereségre tett szert.
A Kehi megjegyezte azt is, hogy az 1994-ben 200 ezer forintos induló vagyonnal alapított alapítvány 2013 végére 469 millió forint saját tőkét halmozott fel, vagyis a vagyona nem egészen 20 év alatt az eredeti több mint 2000-szeresére nőtt.
Az Ökotárs Alapítvány, mint civil szervezet valójában közfeladatot ellátó szervként közpénzt oszt szét, így az ezzel a tevékenységgel kapcsolatos adatok a hatályos magyar jogszabályok szerint közérdekből nyilvánosak, vagyis azokat bármely magyar állampolgár jogosult megismerni - fogalmazott a hivatal. Ennek ellenére az alapítvány a tevékenységével kapcsolatos számos kérdésben hónapok óta titkolózik - olvasható a Kehi írásos válaszában.
A Kehi a Norvég Alapból származó támogatások szétosztása és felhasználása terén már az eddig rendelkezésére bocsátott adatok alapján is átláthatatlan döntéshozatalt, fegyelmezetlen elszámolást, illetve esetenként súlyos visszaéléseket tapasztalt - közölte a hivatal.
Ezért terjesztették ki a Norvég Alappal kapcsolatos ellenőrzést az Ökotárs Alapítvány által a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében kapott, illetve egyéb költségvetési forrásból származó támogatásainak ellenőrzésére is.
A kiterjesztés következtében a Kehi többek között ellenőrizni fogja, hogy az Ökotárs Alapítvány milyen hazai és egyéb nemzetközi támogatásokban részesült és azokat mire használta fel. A vizsgálat kiterjesztésével kiszűrhetővé válnak azok az esetek, amikor ugyanazokat a költségeket visszaélésszerűen, több forrás terhére is elszámolták - közölte a Kehi. |
|
|